A mikroműanyag napjaink egyik legvitatottabb környezeti problémája lett – joggal. Bár sokan csak most kezdik kapiskálni, miről is van szó, a probléma évtizedek óta velünk él. A műanyag kényelmes, olcsó és tartós – éppen ezért, amikor lebomlik (vagyis inkább: darabokra esik szét), nem tűnik el, csak egyre kisebb darabokká válik. Ezeket hívjuk mikroműanyagoknak.
Mi az a mikroműanyag?
A mikroműanyag (angolul: microplastic) apró, 5 milliméternél kisebb műanyagdarab. Két fő típusát különböztetjük meg:
- Elsődleges mikroműanyag:
Eredetileg is apró méretűek, mint például a kozmetikai termékekben lévő mikrogyöngyök (pl. bőrradírok), vagy a műanyaggyártáshoz használt granulátumok, stb. - Másodlagos mikroműanyag:
Ezek nagyobb műanyagok (palackok, csomagolóanyagok, ruhák) lebomlása, használata során keletkeznek, fizikai és kémiai hatások miatt (UV-sugárzás, hullámverés, súrlódás).
Hol találkozunk vele?
Szinte mindenhol. Mikroműanyagot találtak már tengerekben, tavakban, folyókban, csapvízben, palackozott vízben, a levegőben (főként városi környezetben), élelmiszerekben (só, méz, halak, kagylók, sör), és ami talán a legriasztóbb, az emberi szervezetben (pl. vérben, tüdőszövetben) is.
Veszélyes a mikroműanyag?
A tudomány még dolgozik a pontos hatások feltérképezésén, de az eddigi eredmények rendkívül aggasztóak.
A mikroműanyagok egészségügyi kockázatai ugyanis sokrétűek. A mikroműanyagok felszínére toxikus anyagok tapadhatnak (pl. nehézfémek, perzisztens szerves szennyezők), amik a szervezetünkbe jutva gyulladásos reakciókat, sejtkárosodást idézhetnek elő. A mikroműanyagoknak potenciálisan endokrin rendszert zavaró hatásuk is lehet (hormonháztartás felborulása).
Az ökológiai hatások sem kevésbé veszélyesek. A tengeri élőlények – halak, kagylók, madarak – elfogyasztják ezeket a mikroszkopikus darabokat, és sérülést, különféle károsodást okozhat nekik. A mikroműanyag aztán a táplálékláncon keresztül visszajut az ember szervezetébe is. Emellett a talaj minőségét is rontják a mikroműanyagok, ami viszont a növénytermesztésre van negatív hatással.
Mit tehetünk a mikroműanyagok ellen?
A probléma globális, de mindenki tehet érte valamit a saját szintjén. Néhány praktikus lépés:
1. Kerüljük az egyszer használatos műanyagokat!
- Használj textiltáskát, hordj magaddal fém szívószálat, saját kávéspoharat.
- Vásárolj csomagolásmentes boltokban, ahol csak lehet.
2. Figyelj a ruhavásárlásnál!
- A műszálas ruhák mosás közben mikroszálakat eresztenek a vízbe.
- Részesítsd előnyben a természetes anyagokat (pamut, len, gyapjú).
3. Szűrők a mosógéphez
- Léteznek már olyan kütyük (pl. Guppyfriend zsák vagy külső szűrők), amik felfogják a mikroszálakat.
4. Ne használj mikrogyöngyös kozmetikumokat!
- Számos ország már betiltotta ezeket, de még mindig akadnak a piacon.
- Olvasd el az összetevőket: ha olyat látsz, hogy polyethylene, polypropylene – gyanakodj!
5. Támogasd a környezetbarát törekvéseket és kutatásokat!
- A változás nemcsak egyéni szinten fontos (sőt!): szükség van kormányzati és ipari lépésekre is.
- Jó példa: az EU célul tűzte ki, hogy 2030-ra minden műanyag csomagolás legyen újrahasznosítható.
Összefoglalás
A mikroműanyagok problémája nem látható szabad szemmel, de ettől még nagyon is valós. A jelenkor és a jövőnk egyik legnagyobb egészségügyi és környezetszennyezési kihívása, mert bár nem annyira látványos, mint egy füstölő gyárkémény vagy egy szennyezett patak, de (éppen ezért) sokkal alattomosabban okoz károkat az élő szervezetben, hosszabb távon a génállományban.
A bolygónk szinte minden pontján jelen vannak a mikroműanyagok, és egyre több adat utal arra, hogy komoly hatással vannak egészségünkre és környezetünkre. Bár teljesen elkerülni szinte lehetetlen, a tudatos döntésekkel csökkenthetjük a kibocsátást – és ezzel együtt a testünkbe, illetve az általunk elfogyasztott állatokba, növényekbe való bejutását is.
Ezt a cikket a Virality szállította. Ha tetszett, küldd tovább ismerőseidnek vagy oszd meg a közösségi médiában, és bátran kommentáld a saját gondolataiddal! Link másolása