1793-ban – több, mint egy évtizeddel Lewis és Clark expedíciója előtt – Alexander Mackenzie lett az első euroamerikai, aki Észak-Amerikán átkelve eljutott a Csendes-óceán partjára.
A skót származású fiatalember a kanadai Montrealból indul kalandos felfedezőútjára mindennemű támogatás nélkül. 1787-ben kerül a brit Észak-nyugati Társaság prémkereskedő állomására, a mai Alberta területén. Két évvel később néhány fős expedíciót vezet a Nagy-Rabszolga-tóhoz, ahol felfedez egy nyugati irányba haladó folyót, amely ma az ő nevét viseli. Néhány nappal később csalódottan konstatálja, hogy a folyó északi irányt vesz és a Jeges-tengerbe ömlik.
Sir Alexander Mackenzie
Egy évvel később újra felkerekedik, hogy eljusson a Csendes-óceánhoz. Ezúttal kilenced magával halad nyugati irányba, a Béke-folyó mentén. 1793 júniusában egy könnyen járható hágón átkel a Sziklás-hegységen, innen dél felé folytatja útját a Fraser-folyó mentén, melyről reméli, hogy a Columbia-folyó egyik mellékága. Néhány nap után azonban nyilvánvalóvá válik, hogy az út erre járhatatlan, így az expedíciót nyugat felé folytatják.
Körbezárva
1793. július 22-én a mai Vancouver-sziget magasságában megérkezik a Csendes-óceánhoz. Mackenzie zsírból és cinóberből kevert festékkel a következő üzenetet vési fel egy kőre: „Alexander Mackenzie Kanadából, szárazföldön átkelve, július 22-én, 1793-ban.”
Mackenzie megérkezik a Csendes-óceánhoz
Jóllehet a spanyol felfedezők már évtizedekkel korábban eljutottak a Csendes-óceán partjára a mai Mexikóban, Mackenzie volt az első euroamerikai, aki az Észak-Amerikai kontinenst átszelve elérte a világtengert. A fiatal felfedező részben kudarcként élte meg teljesítményét, hiszen nem sikerült olyan csapást találni, ahol kereskedelmi utat lehetett volna létesíteni.
Az útvonal (piros)
Mackenzie később visszaköltözött Skóciába és soha nem tért vissza Kanadába. Felfedezései nagyban befolyásolták Thomas Jefferson elnök abbéli döntését, hogy tizenkét évvel később kétéves expedícióra küldje Lewist és Clarkot a Csendes-óceán partjára.
Egyéb események ezen a napon
1598 – A velencei kalmárt először jegyzik fel a londoni könyvkiadási jegyzékekben.
1862 – Lincoln ismerteti kabinetjével a rabszolgák feltétel nélküli felszabadításáról szóló törvénytervezetet.
1987 – Gorbacsov aláírja a középhatótávolságú rakéták leszereléséről szóló megállapodást.
1934 – Lelövik az amerikai gengszter Dillingert.
1942 – Megkezdődik a varsói gettó kiürítése.
2003 – Egy tűzharcban megölik Szaddám Huszein két fiát, Uday-t és Ousay-t.
2013 – Megszületik György herceg, Vilmos herceg és Katalin hercegnő első gyermeke.