Sokan észre sem veszik, hogy nagyvárosaink annyi fénnyel szennyezik környezetünket, hogy már a csillagok is alig látszanak az égen. Ezért jöttek létre a csillagos égbolt rezervátumok.
Modern életmódunk nem csak a közismert módokon szennyezi környezetünket. Kezdetben úgy gondolták, hogy a fényszennyezés csak a szak- és amatőrcsillagászok problémája, vagy a szép csillagos ég elvesztése egyszerű esztétikai kérdés. A legfejlettebb nagyvárosokban a lég- és fényszennyezés olyan mértéket öltött, hogy ismeretlen a csillagos égbolt látványa. Emberek milliói nőnek úgy fel, hogy amikor egyszer véletlenül vidékre kerülnek, döbbenten néznek a csillagos égre.
Los Angeles térségének eddig feljegyzett legnagyobb erejű földrengése az 1994-es 6,7-es erősségű northridge-i kataklizma volt. Egyúttal ez volt az USA történelmének legnagyobb anyagi kárral járó természeti katasztrófája, mintegy 40 milliárd dollárra rúgott.
Az alábbi érdekes, vagy inkább megdöbbentő történetet Dr. Ed Krupp, a Los Angelesi Griffith csillagvizsgáló igazgatója mesélte el: „A rengés minden fényt kioltott Los Angelesben. Dél-Kaliforniára olyan sötétség borult, mint még soha. Hívogatni kezdtek az emberek, akik tudni akarták, hogy mi az a furcsa jelenség, amit az égen tapasztalnak. Sokan jelentették, hogy különös fényeket látnak az égen ezerszámra. Fogalmunk sem volt, hogy miről beszélnek, amíg be nem futott annyi hívás, hogy végre rádöbbentünk, mit is látnak. Az éjszakai égbolt csillagait.”
A most következő videó is ezt mutatja be: Mennyire más a csillagos ég egy városban és attól egyre inkább távolodva. A videóban a Bortle-skála szerint mutatják be az éjszakai látképet. A skála 1 és 9 közötti értékeket tartalmaz, az 1 a lehető legsötétebb égboltot jelenti, a 9 egy nagyváros belsejében lévő fényviszonyokat.
Szöveges forrás: toochee.reblog.hu | video: vimeo.com