Daniel Tkachenko a következőképp nyilatkozik fotósorozatáról:
A „Tiltott területek” névvel fémjelzett projekt az emberiség utópisztikus törekvéseiről, a technológiai fejlődéssel elérni kívánt tökéletességről szól. Mindig többet akarunk annál, mint amink van – lényegében ez a technológiai előrehaladás mozgatórugója. A folyamat melléktermékei a különféle produktumok és erőszakos eszközök, amikkel uralmat gyakorolhatunk mások felett. Nagyobb, magasabb, erősebb: jelzők, melyekre kormányok által vallott eszmék épülnek. Számukra nincs elég nagy áldozat, ha a cél eléréséről van szó. Ebben az egyén csupán eszköz, hozzájárulásáért cserébe nagyobb biztonságot ígérnek neki. Olyan helyekre utaztam, ahol egykor fontos technológiai fejlesztések folytak. Ezek mára elnéptelenedtek, az utópisztikus ideológia szertefoszlásával haszontalanná váltak. Titkos városok, amiket hiába kerestünk volna a régi térképeken, homályba veszett tudományos diadalok színhelyei. Tökéletes technokrata jövőről álmodtunk, de semmi se lett belőle. A fejlődés nem tart örökké, előbb-utóbb megtorpan és ennek több oka lehet: atomháború, gazdasági válság, vagy természeti katasztrófa. Rendkívül érdekel, hogy mi történt azokkal a tárgyakkal, amiket évtizedekig használtak, aztán minden átmenet nélkül hátrahagytak az enyészetnek.
Elhagyatott lakóépületek valahol a sarkvidéken
Dzerzsinszk város – itt készültek a rakétamotorok
Régi bányászváros kulturális központja – a hidegháború után a légierő kiképző-területe lett
Űrrakéták elemei Kazahsztánban
A kommunista párt egykori főhadiszállása Bulgáriában
A cikk folytatódik, lapozz tovább!
A világ egyik legnagyobb dízel-tengeralattjárója