Magyar idő szerint hajnali 3:56-kor Neil Armstrong kilépett az Eagle (sas) nevű holdkompból, és a következő, azóta emblematikussá vált mondattal kommentálta ezt a történelmi pillanatot: „Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek.”
Az amerikai törekvés, hogy űrhajósokat küldjenek a Holdra azt követően kapott lendületet, hogy Kennedy elnök 1961. május 25-én a Kongresszusban ígéretet tett rá, az Egyesült Államok még abban az évtizedben embert juttat a szomszédos égitestre. Akkoriban az űrkutatás és űrtechnológia terén a szovjetek igencsak az amerikaiak előtt jártak, így az elnök szavai lelkes fogadtatásra találtak a hidegháborús versengésbe belebolondult népnél.
1966-ban – öt év megfeszített tempójú munkáját követően – a NASA végrehajtotta az első ember nélküli Apollo típusú küldetést, 1967. január 27-én azonban egy szörnyű tragédia kis időre megálljt parancsolt a programnak. Az első személyzettel végrehajtandó próbarepülés előtt, az indítópadon álló Apollo 1 anyaűrhajóban rövidzárlat következtében tűz ütött ki. A balesetben három űrhajós vesztette életét.
A szerencsétlenség ellenére 1968 októberében az Apollo 7 legénysége föld körüli pályára állt és sikerrel tesztelte a Holdig történő utazást, illetve az égitestre való leszállást lehetővé tevő kifinomult rendszereket. Ugyanez év decemberében az Apollo 8 fedélzetén három űrhajós eljutott a Hold sötét oldalára, 1969 márciusában pedig az Apollo 9 legénysége föld körüli pályán próba alá vetette a holdkompot. Végül májusban, az Apollo 10 három asztronautája sikeresen megkerülte legközelebbi szomszédunkat, és ezzel lezajlott a júliusra tervezett küldetés főpróbája.
Július 16-án a világ egy emberként figyelte, ahogy az Apollo 11 Neil Armstronggal, Edwin Aldrin Jr.-ral és Michael Collinsszal a fedélzetén felemelkedik a Kennedy Űrközpontból. 76 óra alatt 386.000 kilométert tettek meg, július 19-én pedig hold körüli pályára álltak. Másnap a Sas nevű holdkomp, Armstronggal és Aldrinnal a fedélzetén levált a parancsnoki modulról, majd két órával később landolt a Nyugalom Tengerének délnyugati csücskében. „A Sas leszállt” – üzent Armstrong a houstoni irányítóközpontnak.
Magyar idő szerint hajnali 3:56-kor kinyitották a komp fedélzeti nyílását. Az űrhajó oldalára erősített kamerának köszönhetően emberek százmillió követhették élőben (néhány másodperces eltolódással) a létrán leereszkedő Armstrong minden mozdulatát. Ekkor hangzott el a mindenki által jól ismert mondat: „Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek.”
Azóta összesen öt sikeres holdra szállás történt. Utoljára az Apollo 17 két űrhajósa, Eugene Cernan és Harrison Schmitt űrhajósok jártak a Holdon, ők 1972. december 14-én hagyták el az égitest felszínét. Az Apollo-program költséges és munkaigényes vállalkozásnak bizonyult, mely összesen 24 milliárd dollárra rúgott (a mai árfolyamon számolva 100 milliárd dollár). Miután Kennedy terve, hogy az űrversenyben lekörözze a szovjeteket valóra vált, a program elvesztette jelentőségét és a holdutazás teljesen érdektelenné vált.
Egyéb események ezen a napon
1810 – Kolumbia bejelenti függetlenedését Spanyolországtól
1881 – Ülő Bika, a szökésben lévő sziú törzsfőnök megadja magát az amerikai hatóságoknak
1944 – Hitler túléli az ellene elkövetett robbantásos merényletet
1971 – A Viking 1 űrszonda megérkezik a Marsra
1973 – Bruce Lee 32 éves korában meghal