Július 14-én bocsájtják fel Bajkonurból azt az orosz műholdat, mely fényvisszaverő fóliából egy méretes piramist hajtogat majd ki magából. Egyes számítások szerint a műhold fényesebb lehet az égen, mint a Vénusz.
Még tavaly járta be a világsajtó tudományos szegmensét, hogy Oroszország egy különleges, fényvisszaverő műholdat tervez idén Föld körüli pályára állítani.
Az IFL Science friss cikke szerint a tervből minden valószínűséggel valóság lesz: a Mayak névre keresztelt mesterséges holdat a tervek szerint idén július 14-én indítják útnak Bajkonurból egy Szojuz hordozórakéta csúcsán.
A berendezés 600 kilométeres magasságban áll bolygó körüli pályára. Ha ez megtörtént, akkor az egyébként aprócska, körülbelül cipó nagyságú műhold kihajtogat magából egy durván 16 négyzetméteres, szupervékony, fényvisszaverő fóliát, melyet piramis alakúra állít össze.
A Mayak látványterve (fotó: iflscience.com)
Számítások szerint az emberi hajszálnál hússzor vékonyabb mylarfólia-piramis fényerőssége -3,6 magnitúdó lesz, ami a Nap, a Hold és a Vénusz után az égbolt negyedik legfényesebb objektumává teszi. Más becslések szerint az űrpiramis akár -10 magnitúdóval is ragyoghat, ez pedig már olyan fényesség, mely az Esthajnalcsillag ragyogását is lenyomja.
A magnitúdó az égitestek látszólagos fényességének mértékegysége. A nagyobb magnitúdójú égitest halványabb, a kisebb magnitúdójú a fényesebb. A Nap -26,8 magnitúdóval ragyog, a telihold -12,6, a Vénusz -4,4, a Mars -2,8 magnitúdós fényessége maximumán. Városok közelében, a fényszennyezés miatt a leghalványabb csillagok, amiket észreveszel, +3 magnitúdóval ragyognak az égen, szabad szemmel, fényszennyezéstől távol pedig +6-os magnitúdójú csillagokat tudsz megfigyelni.
A kétséget kizáróan érdekes projektnek vannak ellenzői csillagászati körökben, sok asztronómus nincs elveszve attól, hogy idén nyártól egy igen fényes műcsillag is lófrál majd az igaziak előtt, rontva ezzel az éjszakai égbolt megfigyelési lehetőségét.
A Mayak látványterve (fotó: iflscience.com)